1. Én *és* te megyünk a boltba. (Conjunção que significa “e” em português).
2. Ő nem jön, *de* én megyek. (Conjunção que expressa contraste, “mas”).
3. Vagy tanulsz, *vagy* dolgozol. (Conjunção que oferece alternativas, “ou”).
4. Nem esik az eső, *és* süt a nap. (Conjunção que conecta duas ações simultâneas, “e”).
5. Megyek haza, *mert* fáradt vagyok. (Conjunção que indica causa, “porque”).
6. Szeretnék kávét, *de* nincs időm. (Conjunção adversativa, “mas”).
7. Ő vagyok a tanár, *és* te vagy a diák. (Conjunção que liga sujeito e predicado, “e”).
8. Vagy ma, *vagy* holnap találkozunk. (Conjunção que expressa escolha, “ou”).
9. Esik az eső, *és* hideg van. (Conjunção que une duas condições, “e”).
10. Nem szereti a teát, *de* szereti a kávét. (Conjunção adversativa, “mas”).

1. Ez az ember, *aki* itt lakik, a tanárom. (Pronome relativo que significa “que”).
2. A könyv, *amit* olvasok, nagyon érdekes. (Pronome relativo para objetos, “que”).
3. Tudom, *hogy* igazad van. (Conjunção subordinativa que introduz oração completiva, “que”).
4. A ház, *ahol* születtem, régi. (Pronome relativo de lugar, “onde”).
5. Elmondta, *hogy* késni fogunk. (Conjunção subordinativa, “que”).
6. A fiú, *aki* fut, a testvérem. (Pronome relativo para sujeito, “que”).
7. Látom azt a filmet, *amit* ajánlottál. (Pronome relativo para objeto, “que”).
8. Nem tudom, *honnan* jöttél. (Pronome relativo que indica origem, “de onde”).
9. Az autó, *amely* piros, az enyém. (Pronome relativo formal, “que”).
10. Azt hiszem, *hogy* hamarosan esni fog. (Conjunção subordinativa, “que”).